Éjjeli baglyok és reggeli pacsirták
Esti-reggeli típusok
Mindenki tudja, hogy a pacsirták reggel korán kelnek, korán fekszenek, a baglyok pedig későn fekszenek és későn kelnek, ha épp nem ébreszti fel őket egy pacsirta.
A minőségi alvás elengedhetetlen feltétele, hogy többnyire ugyanazokban az órákban pihenjünk. Ha megvan a rendszeresség, nem feltétlenül kell éjszaka aludnunk: ha éjjel dolgozunk, de reggel le tudunk feküdni, ahhoz is hozzászoktatható a szervezet.
Már a gyerekkorban is megmutatkozik, hogy kinek milyen az alvásigénye, alvásmintázata. Általában a kisgyerekek és a családtagok alvásigénye között hasonlóság figyelhető meg, sőt akár egyezés is, azonban lehetnek eltérések. Ilyen esetben néhány trükkel segíthetjük az összehangolódást. A napi ritmus, a rendszeresség, az esti rituálék - például ugyanabban az időben mondott esti mese - sokat javíthat a különbségeken.
Az egyik legizgalmasabb eredmény az alvási stílusokkal kapcsolatban, hogy a pacsirtáknak a bal, míg a baglyoknak a jobb agyféltekéjük meghatározó. Ebből kifolyólag a pacsirták jobbak a kommunikációban, racionálisabb, logikusabb, analitikusabb a gondolkodásmódjuk. Ezzel ellentétben a baglyok gondolkodása átfogóbb, alkotóbb jellegű és jobb a vizuális képzeletük, viszont hajlamosabbak a szorongásra, depresszióra. A személyiségi jegyekben is vannak eltérések, míg a pacsirták lelkiismeretesebbek, megbízhatóbbak és érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, addig a baglyok lázadóbbak, nonkonformisták és felelőtlenebbek. Összegezve a reggeli típus a hajnalban kelő szántó-vető, a bagoly pedig az éjszaka alkotó művészlélek.