Lelki gondok nélkül
Freud Álomelméletéről és terápiás álomelemzéséről általában többet tudnak az emberek, míg ezek tudatos használatról már kevesebbet.
Nem volt azonban ez mindig így. Érdemes visszapillantani elfeledett történelmi korokba, ahol például az asszírok már foglalkoztak álomfejtéssel. Nem kell azonban ennyire messzire mennünk, elegendő csak a második világháború előtti időszakra visszanyúlni, amikor Kilton Stewart tanulmányozta a malajziai őserdőkben élő szenoi törzs kultúráját és kiderítette róluk, hogy főállású álomfejtők.
Az 1935-ben közzétett ismertető szerint a törzs tagjai nagycsaládokban, úgynevezett nemzetségházban laknak együtt. Naponta csak néhány órát töltenek munkával, többi idejük az álmok értelmezésével telik. Lelki működésük messze felülmúlja a modern kultúra emberének szorongó, kétségekkel terhes létét.
Társadalmuk mind a család, mind a kereskedés, mind pedig a vezetés szintjén a szerződés, megállapodás, demokratikus konszenzusra épül. Számukra ismeretlen a rendfenntartó erő, börtön és elmebetegség fogalma. Minden jel arra mutat, hogy a szociális és fizikai kooperáció magas szintjét az általuk felfedezett, kifejlesztett és alkalmazott sajátos álompszichológia révén valósították meg. Álomszabályozási rendszerük alkalmazása révén a képzeletükben megélt élmények átformálása komplexebbé tette a személyiségüket.
A szenoi kultúrában az álomértelmezés képezi az oktatás egyik alappillérét. A törzs minden tagjára jellemző, hogy családja és barátai körében széles skálán gyakorolja az álomértelmezés pszichoterápiáját. Egy szenoi családi reggeli a pszichoanalitikus önismereti csoportélményekhez hasonlatos: a családtagok meghallgatják egymás álmait és együtt elemzik azokat. A családi élmény után a falu bölcsei összeülnek és megvitatják az arra érdemesnek tartott álmokat.
A szenoik békéje, összhangja, alkotóereje, érzelmi érettsége valószínűleg összefügg álmaik szerepének kiemelt jelentőségével. Úgy tartották, hogy az álmok hozzásegítik őket a valóság sikeresebb, teljesebb megéléséhez.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a kutatás óta sok év telt el, számos negatív hatás érte a törzset (második világháború, ami alatt a törzset részben kiírtották, elhurcolták vagy hadba állították), ami komoly befolyással bírhatott álomkultuszukra. Kutatás azóta nem készült ezzel kapcsolatban, az akkori eredmények azonban kitörölhetetlenül megváltoztatták mind a szakmai, mind a laikus körök gondolkodását az álmokról.