Tájékoztatjuk, hogy a honlapon ún. sütiket (cookie-kat) használunk, amelyeknek célja, hogy anonimizált formában látogatottsági információkat gyűjtsön, valamint elképzelhető, hogy bizonyos szolgáltatások nélkülük nem lennének elérhetőek. Egyes cookie-k amelyet használunk harmadik személyek számára gyűjtenek adatokat, amelyeket arra használnak, hogy olyan reklámokat jelenítsünk meg mi és harmadik személyek, amelyek relevánsak Önnek. A sütikről kapcsolatos részletes tájékoztatás az Adatkezelési Tájékoztatóban talál. A sütiket Ön is bármikor beállíthatja a BEÁLLÍTÁSOK MÓDOSÍTÁSA gombra való kattintással.
Menü

"Most túlórázom, majd a hétvégén alszom többet"

"Most túlórázom, majd a hétvégén alszom többet"

Azt eddig is tudtuk, hogy az alváshiánynak lehetnek káros következményei, de általában elhessegetjük ezeket a gondolatokat.

Legtöbbünk gyermekkorából ismerős a helyzet, amikor szüleinkkel harcoltunk azért, hogy minél később kelljen ágyba kerülnünk, az öregedéssel azonban egyre jobban megbecsüljük azokat a ritka estéket, amikor 9 órakor már kényelembe helyezhetjük magunkat.

A városi életmód nem valami alvásbarát, sokáig dolgozunk, munkából hazaérve azért még rápillantunk a munkahelyi levelezésünkre. Ha végre sikerül elszakadni a munkától, akkor jöhet a takarítás, bevásárlás vagy néhány találkozó a rég nem látott ismerősökkel, barátokkal. A vége mindig ugyanaz. Mire ágyba kerülünk már rá se merünk nézni az órára, a nélkül is tudjuk, hogy néhány óránk maradt csupán reggelig.

A Rochesteri Egyetem egyik kutatása tudományosan is alátámasztotta, hogy nem érdemes kevesebbet aludnunk még a munkánk érdekében sem. Az a rövid távú teljesítménynövekedés, amit a késő estig kitolt munkavégzés okoz, gyorsan semmivé foszlik, mert az éjszakázások után egyre jobban csökken a másnapi teljesítmény. Az alváshiányos munkavállaló fokozatosan egyre stresszesebb és dekoncentráltabb lesz. 

Kimutatták, hogy az agy normális napi működése során melléktermékként olyan fehérjék keletkeznek a neuronokban, melyek hosszú távon károsak az agyműködésre. Ezeket a fehérjéket csak alvás közben tudja üríteni a szervezetünk, így ha nem alszunk eleget, bennmaradnak az agyunkban, és lassítják problémamegoldást, az információfeldolgozást és rombolják a kreativitást is. Ez érzetre olyan, mint az álmosság, de a koffein már nem segít rajta.

Az alváshiány a teljesítménycsökkenés mellett rengeteg egészségügyi problémát is okoz, szívrohamhoz, agyérgörcshöz, cukorbetegséghez és elhízáshoz is vezet, mert növeli az éhségérzetet. Ezen kívül felborítja a hormon- és hőháztartást, növeli az izmok reakcióidejét, gyerekeknél pedig hátráltatja a természetes növekedést is. Az alváshiánnyal jelentkező stressz öregíti a bőrt, és gyengíti az immunrendszert.

A fejlett világban meglepően sokan szenvednek az alváshiány káros hatásaitól. Míg az emberiség többségének nagyjából 7-9 óra alvásra van szüksége, az Egyesült Államokban élők fele kevesebbet alszik napi hét óránál. Az amerikai dolgozók harmada átlagosan naponta hat órát sem alszik. Tény, hogy vannak olyanok, akiknek hét óránál kevesebb alvás is elég, de a kutatások szerint ez csak egy marginális kisebbség. Pont úgy, mint azok, akiknek napi kilenc óra alvásnál is többre van szükségük ahhoz, hogy megfelelően teljesítsenek.

Tartalomhoz tartozó címkék: egészség

Keresés