Együtt vagy külön?
A szülővel együtt vagy külön alvásnak is megvannak a maga előnyei, hátrányai, arról azonban, hogy melyik jobb a gyermeknek és melyik ideálisabb a szülőnek igencsak megoszlanak a vélemények. A bevált módszerek családonként változnak, nem szabad azonban elfelejteni, hogy bármelyik alvási formát is választjuk a gyermek könnyen hozzászokik és hamar elkezd ragaszkodni hozzá.
A történelmi időkben a család apraja-nagyja együtt aludt, sőt, számos kultúrában ez a mai napig így van. Az európai országokban ez jóval ritkábban fordul elő, sokak szerint ugyanis az együtt alvás hatására kevésbé lesz önálló a gyermek. A tapasztalatok azonban pont ennek az ellenkezőjét mutatják: az a poronty, aki rendszeresen együtt alszik a szülőkkel, felnőttként az átlagnál magabiztosabb lesz.
Néhány dologra azonban érdemes odafigyelni, ha ezt az alvási formát választjuk:
-
ne eshessen le a gyermek az ágyról,
-
ne szorulhasson az ágy rácsai vagy az ágy és a matrac közé,
-
a szobában ne legyen melegebb 19-20 foknál,
-
ne legyen túlöltöztetve.
Megeshet azonban, hogy bizonyos körülmények között nem működik ez a módszer. Ha zavar a baba mocorgása, szuszogása, netán párunkkal való kapcsolatunk veszít intimitásából, jobb nem erőltetni az együtt alvást. Ebben az esetben választhatunk egy közt megoldást: egy szobában, de külön ágyban. Sok helyen így indul a család közös élete, és idővel eldől, hogy saját szoba vagy közös ágy lesz a dologból.
Alábbiakra kell ügyelni, ha kiságyban alszik a baba:
-
A kiságy matraca ne legyen süppedős, ne gabalyodhasson be az ágyneműbe, ne szorulhasson be résbe.
-
Ne legyen a kiságyban plüssjáték, éles szélű tárgy.
-
Ne eshessen ki az ágyból
-
Ne szorulhasson a feje a rácsok közé.
Sok családban az működik, hogy a gyerekek külön szobában alszanak. A fentebb leírtak mellett, érdemes beszerezni egy légzésfigyelőt és bébiőrt.